Knugen Faller - Inte Som Ni

Valahol olvastam hogy a svéd bandák felveszik a versenyt a jobb amerikai bandákkal.Nos ezt először kétkedve fogadtam, azt elkezdtem aktuális északi punkzenekarok után kutatni.Valami mindenesetre bűzlik Dániában, meg hát az egész Skandináv félszigeten is -,nagyon belenyúlhattak a jóba, mert ott nem nagyon lehet hibázni.Vagy van ott is egy ilyen láthatatlan szűrő, mint ami Kelet-Európát veszi körül, amin igazából csak a legjobb, vagy a legcéltudatosabb zenekarok jutnak át.

A Knugen Faller-ban az a legjobb, hogy ezt a négy számot úgy tudom órákig hallgatni, hogy mégcsak sejtésem sincs a mondanivalóról. Mondjuk a kislemezt záró, Adolf Hitler c. opusz (meg persze a számcímekre ráeresztett Google fordító) ad némi támpontot, de ennyi az összes. Ami viszont mindent visz, azok a fejben azonnal megragadó dallamok, a laza, karcmentes, feszes és slágeres "csajénekes" punkrock.Ezzel a pár jelzővel elmondtam szinte mindent, de mégis a címadó szám dallama annyira eltalált, hogy szinte akaratlanul is gyermeki mosolyt csal az arcomra és jóleső bólogatásra ösztökél.Szerencsére nem akarnak túl sokat, csak csinálják azt ami zsigerből megy nekik, így hiába politikus, meg tud maradni szórakoztatónak is.

Az egyetlen negatívum ami így eszembe juthat az az hogy a tagok akár valamelyik vasárnap délutáni német sorozatból is jöhetnének, legalábbis így fizimiska alapján mindenképpen, de ez ameddig ilyen jól ötvözik az X-Ray Spex-et a Masshysterivel, addig ez az utolsó szempont ami érdekel.

Knugen Faller - Inte Som Ni EP