Volt egy fixa ideám, hogyha alakítanék egy gyors hardcorepunk bandát, az tuti Date Rape néven futna, és valami hasonló zenét játszana mint ők.Mondjuk ha lenne csaj a bandában akkor azért átgondolnám ezt a névválasztást.A Washington D.C.-i Deathrats-ben konkrétan kettő is van, ebből az énekeshölgy orgánuma az általam hallottak közül a legdurvább.Nem hisztis negyvenes anyuka, mint a Margaret Thrasher-é, nem lenézően flegma mint az Even Worse, nem akar kilyukadt gumibaba lenni sem, mint Poly Styrene, vagy csak "pozitívan" kiabálni mint a youthcrew-on szocializálódott csajok.Egyszerűen csak kibaszott haragos és durva, pont mint a zene.És ez a harag tényleg át is jön a lemezről, nem csak úgy van, kellékként, hanem tényleg mellé tudom képzelni az énekescsaj vöröslő fejét, a lángoló tekintetet, amint kiabálja a főleg feminista tartalmú üzeneteket.Apropó szövegek, azért érződik hogy honnan jönnek,nem hiába tartom a DC hardcore-t az átlagnál okosabbnak.A zene néha a szépemlékű Knife Fight kései már már powerviolence-be forduló szakaszát juttatja eszembe hét szám bő hét perc, szóval elég lényegretörő anyag, ami amúgy ingyenesen letölthető.
Amúgy a lemez pikantériája számomra, bár ez egyrészt rajtuk kívül álló dolgokon alapul, másrészt csak nekem fontos, hogy ezt a bandát Tamás barátom ajánlotta, akiről köztudott hogy rajongva szereti azokat a bandákat, amiket én általában kevés kivételtől eltekintve, egy gúnyos mosollyal az arcomon tudok le.A Deathrats számomra az utóbbi idők egyik legkellemesebb csalódása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése