Nem tudom minek tudható be, talán pont annak a gyors információáramlásnak ami körülvesz, hogy szivesen veszek lemezeket, de sok közülük mégiscsak a helyet fogja el a polcomon. Pedig néha ha van időm, szivesen hallgatom őket, de valahogy az mp3 mindig egy kézmozdulattal megvan, a lemezekhez meg oda kéne battyogni a polchoz levenni a lemezjátszót, összekötni, morogni azon, hogy a hangfalaim szarul szólnak.Érdekes, mert 10 évvel ezelőtt, hetekig elvoltam csak a Liberal Animation/White Trash Two Heebs And a Bean kazettáimmal. Meg hát van egy csomó lemezem, amit ritkán, vagy szinte sosem hallgatok meg, azóta hogy egyszer nagyon tetszett legalább egy hétig.Aztán ráuntam, vagy elkapott valami más hangulat, amihez már nem nagyon passzolt.Persze, szeretem nézegetni őket, de sokszor csak ennyi.És emiatt egy kicsit értéktelennek érzem a nyolcvan százalékukat.
És ebben a lemezben pont azt szeretem, hogy tízből kilencszer épp a hangulatomban talál el, legyen az bármilyen, függetlenül hogy munka közben nyomom, hogy elnyomja a csöndet, ágyon fekve, vagy utcán sétálgatva.Egy valamire nem jó, ha dühös vagyok, de arra meg úgyis ott a Discharge. Rendszerint nem úszom meg legalább két egymást követő végighallgatás nélkül.Hónapok óta.És ez így van rendjén.
És ebben a lemezben pont azt szeretem, hogy tízből kilencszer épp a hangulatomban talál el, legyen az bármilyen, függetlenül hogy munka közben nyomom, hogy elnyomja a csöndet, ágyon fekve, vagy utcán sétálgatva.Egy valamire nem jó, ha dühös vagyok, de arra meg úgyis ott a Discharge. Rendszerint nem úszom meg legalább két egymást követő végighallgatás nélkül.Hónapok óta.És ez így van rendjén.
http://www.mediafire.com/?0hwzym12i2z
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése